: C�p�k a kihal�s sz�l�n

Erre mutatott r� a Nemzetk�zi Term�szetv�delmi Uni� (IUCN) felm�r�se, amely a ter�leten �l� c�pa- �s r�jafajok, valamint a szint�n a porcoshalak oszt�ly�ba tartoz� tengerimacska-alak�ak sz�m�t vizsg�lta.

A legnagyobb vesz�lyben a 1,5-3 m�teres heringc�pa (Lamma nasus), a sima r�ja (Dipturus batis), a t�sk�sc�pa (Squalus acanthias) vannak, illetve olyan m�lytengeri c�pafajok, mint p�ld�ul a k�z�ns�ges t�sk�sc�pa (Centrophorus granulosus), amelyet a kozmetikai iparban felhaszn�lt, bel�le k�sz�lt olaj miatt hal�sznak.

"A fent eml�tett c�pa-, r�ja- �s egy�b fajokat a legnagyobb m�rt�kben az Atlanti-�ce�n �szakkeleti r�sz�n a h�suk�rt foly� t�lhal�szat, illetve a hal�szh�l�k okozta akaratlan puszt�t�s s�jtja. Ezek az �llatok nem k�pesek l�p�st tartani a hal�szattal, mivel �letciklusuk viszonylag lass�: k�s�n v�lnak ivar�rett�, �s egyszerre csak kev�s ut�dot hoznak a vil�gra - nyilatkozta Claudine Gibson, a kutat�s vezet�je.

Az IUCN a Shark Alliance k�rnyezetv�d� szervezettel egy�tt arra sz�l�tja fel az eur�pai orsz�gok vezet�it, hogy tegyenek l�p�seket a c�p�k �s r�j�k v�delm�ben. A r�gi�ban jelenleg egyed�l az Egyes�lt Kir�lys�g �s Sv�dorsz�g rendelkezik egyes c�pa- �s r�jafajokra n�zve az eg�sz orsz�gra kiterjed� v�delemmel.

Az IUCN egy kor�bbi jelent�s�ben arra h�vta f�l a figyelmet, hogy az �ce�nokon nagy t�vols�gokat bej�r� c�pafajok t�bb mint fele a kipusztul�s sz�l�re ker�lt.