| : Magányos éj |
Magányos éj
Saját kötleményem
Mit ér az éj nélküled?
Nyomaszt a néma csend.
Üres,rideg, s hideg az ágy
testem remeg, utánad vágy
Az éj átkarol,a magány
sötét csókkal körbe zár.
Fülembe súgja a neved
a hold,s kacag, s nevet.
Visszhangként veri vissza a neved.
Hangod súgja egyre süket fülemnek.
Dobhártyám mintha hallana téged
Szemem mintha látni vélne Kedves
Pupillám kitágul,keresi arcodat.
egyre kergetem a tovafutó álmokat
Aludni vágyom,mert az álmok oly szépek
Mert akkor a Börzsönyben vagyok Véled
csidar |
|
|
| |