: Villám |
Villám
Hogyan keletkeznek a villámok?
A villám pontos magyarázatát csak a XIX. század derekán adták meg a tudósok.
Érdekességek a villámról
A zivatar, villámlással és égzengéssel egyike ama jelenségeknek, melyek már ősidők óta foglalkoztatják az embert. A természeti népek a felsőbb hatalmak haragjának tartották. Ez majdnem minden nép ősvallásában ilyen értelemben szerepelt. A görögök és a rómaiak villámokkal együtt ábrázolták Zeuszt és Jupitert. A magyar nyelvben is az "Isten haragja" vagy "Isten nyila" kifejezések az ősi időkböl származnak. A XVII. században még azt hitték, hogy a felhőkben lappangó robbanó gázok gyulladnak fel villámláskor. Descartes (Dékárt) is ezt hirdette.
A villám pontos magyarázatát csak a XIX. század derekán adták meg a tudósok.
A villám elektromos kisülés. A párakicsapodással és a levegő felemelkedésével együtt jár, hogy a felsőbb légrétegek és a földfelszín között vagy két légréteg közt olyan erős elektromos feszültség támad, hogy ez hatalmas szikra alakjában egyenlítődik ki.
Mire való a villámhárító?
A kérdés talán nem is annyira ostoba, mint amilyennek első olvasásra tűnik. A villámhárító ugyanis egy dologra biztosan nem alkalmas: a villámok „hárítására”!
Ez a köznyelvben és a szakmai terminológiában egyaránt elterjedt megnevezés kissé félrevezető.
Bár az épületekre szerelt villámhárító feladata valóban az, hogy megóvja az épületet a villámcsapás mechanikai és termikus hatásaitól, mindez azonban nem úgy történik, hogy a villámhárító „elijeszti”, hanem – éppen ellenkezőleg – „magához vonzza” a villámokat.
A villám – leegyszerűsítve – nagy energiájú villamos ívnek tekinthető, amely rövid ideig (legfeljebb a másodperc ezredrészéig) létezik.
Gömbvillám
Becslések szerint a népességnek csak 1 százaléka látott életében gömbvillámot. A középkor óta említik ezt a jelenséget, mint a viharok ritka kísérőjét. A legtöbbször vihar közben vagy közvetlenül azt követően jön létre, az esetek többségében villámbecsapódás után. Egyes beszámolók szerint a gömbvillám a „normál” villám mentén ereszkedik le a földre, mások azt állítják, hogy a becsapódás helyén keletkezett. Élettartama pár másodperc és néhány perc között változik.
Forrás:MTI
Tizenhét tehénnel végzett egy gömbvillám A gulyás csak bizsergést érzett
| 2001. 06. 29., 22:10 | Frissítve: 2001. június 29., péntek 23:12 Valószínűleg gömbvillám okozta tizenhét tehén pusztulását pénteken kora este a Somogy megyei Büssűben. A csorda gulyása arról számolt be, hogy egyszerre mind a száz állat földre került, és sok már fel sem kelt közülük, maga pedig valami bizsergést érzett a bőrén. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint valóban jeleztek a műszerek villámot, de a különös esettől jóval messzebb.
|