: Isten hozott sötétség

Isten hozott sötétség,  régi barátom,
Megéltem, hogy megint itt lehetek veled,
Mert a sötétség lágyan bekúszott,
Elhagyta a fényeit míg aludtam,
A látás, mit ültettek az agyamban
Nyugodt maradványa a csönd hangján belül

Nyugtalan álmokban egyedül sétáltam
A macskaköves keskeny utcákon
Egy utcai lámpa fényudvara,
Behatolt  testembe a hideg nyirkossága
Amikor a szemeimet megdöfte a villanás
Egy hullócsillag  hasította át az éjszakát
És megérintette a csönd hangját

És a nyílt lángú világításban láttam
Beszéltél anélkül, hogy beszélnél
Hallottál anélkül, hogy hallgatnál
Dalokat  írtál, anélkül hogy hangokat osztanál meg
És nincs senki ki zavarja a csönd hangját.

Mondták a bolondok én, nem tudom 
De a csönd mindegyre nő.
Halljad a szavaimat, amiket suttogok  neked
Nyújtom a karjaimat lehet, hogy elérlek téged.
De a szavaim mint csöndes esőcseppek estek,
És visszhangzottak  a csönd kútjában

csidar

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés